A környezetvédelem

Naponta szembesülünk azzal, hogy önző, jövőre nem gondoló életvitelünk visszafordíthatatlan változásokat okoz környezetünkben.

Gondoljatok a hulladékproblémára, klímaváltozásra, migrációs problémákra.

Ti gyerekek ösztönösen tisztelitek a természetet.

Rácsodálkoztok sokszínűségére, színes bogárra, pillangóra, virágra. Nekünk, tanároknak és szülőknek az a feladatunk, hogy segítsünk nektek abban, hogy megmaradjon bennetek ez a képesség, és felnőtté válva is képesek legyetek harmóniában élni a természettel.

Felelősek vagyunk mindnyájan az otthont adó Földért!

Ha úgy érzed te is felelős vagy a környezetedért légy aktív, légy jelen!

Minden reggel, amikor belépsz az iskola területére, gondozott, szép udvar vár, az iskola épületében tisztaság és rend fogad. Segíts nekünk abban, hogy ez a nap végére is így maradjon. Ne szemetelj, ne hagyj magad után rendetlenséget. Persze ennél sokkal többet is tehetsz.

A környezetvédelem 10% tudás, 90% hozzáállás.

A mi kultúránkban a legfontosabb erkölcsi alapelv:

„NE ÁRTSUNK SE MAGUNKNAK, SE MÁSOKNAK".

Miért ne terjeszthetnénki ki ezt a környezetre is? Ne ártsunk a környezetnek se, mert azzal magunknak ártunk! A szennyezett levegőt mi szívjuk be, a szennyezett vizet mi isszuk meg, az eldobált hulladékokat körülöttünk viszi a szél, a tarvágott erdők csonkjai a mi ablakunk előtt meredeznek, stb.

A másik fontos elv:

„SOK KICSI SOKRA MEGY!“

Ne gondoljuk azt, hogy keveset tehetünk! Ha sokan tesszük ugyanazt, az igenis számít! Csak valakinek el kell kezdeni. Ha pl. mindenki csak napi 1 liter vizet takarítana meg egy 10 milliós országban, az már évente 3,65 milliárd liter, 3,65 millió köbméter. Ez már elég egy közepes város vízellátásához.

Ez a 2 mondat a zöld gondolkodás alapja. Elég, ha ezt megjegyezzük, már sokat tettünk a környezetért.