Élménybeszámoló

    Mindenkit meglepve ért a hír, miszerint csütörtökön kirándulni megyünk a Zistersdorfi hulladékégetőbe, ugyanis kedd délután tudtuk meg.
    Örültünk is neki, mivel egy ingyen kirándulás azért mégiscsak egy ingyen kirándulás. Csütörtök reggel mindenki 8 órára az osztályba érkezett, majd olyan negyed kilenc felé felszálltunk a buszra, s megindultunk Ausztriába. Az út feltételesen 3 óra lehetett, melyet zenehallgatással, énekléssel (legalább próbálkoztunk) továbbá kártyázással és beszélgetéssel töltöttük. Megérkezésünkkor cseperészett az eső, ezért sietve mentünk be az épületbe. Itt egy kisebb tanácskozó szobába vezettek minket, ahol egy prezentáció volt elkészítve számunkra. 2 csoportra osztottak minket, az egyik csoport bement megnézni a folyamatot, a másik addig a prezentációt nézte, majd végeztükkel a két csoport helyet cserélt. Szerény személyem először a prezentációt látta, majd magát a folyamatot. Mind a kettő angolt nyelven volt, csakhogy a prezentációhoz volt szlovák nyelvű fordítás, a folyamat elmagyarázásához nem, ezért itt én, és az egyik osztálytársam fordítottunk a többieknek. Elsősorban azt a helyet mutatták meg, ahova a szemetet öntik. Semmi különleges nem volt benne, esetleg a mennyiség, ami belefér. Továbbhaladva megmutatták a hatalmas markolót amivel a szemetet rakják az égetőbe, nekem meg is engedték, hogy használjam. Következőleg az irányítórendszert láthattuk, ahonnan az operátor az egész épületet irányítani tudja. Ezután megmutatták a hatalmas égetőt, és azt, hogy hova érkezik az a hulladék, amit nem tudnak elégetni, s ezzel véget is ért a túra. Visszasétáltunk a tanácskozó szobába, ahol már pizzával és üdítővel vártak minket. Ebéd után felszálltunk a buszra és meg sem álltunk egész Dunaszerdahelyig.
    Nekem mindent egybevetve csodásan telt ez a napom, újabb élményekkel lettem gazdagabb, s ha tehetem a jövőben ismét elmennék egy efféle kirándulásra.

Mészáros Bence 9.A