Szent László nyomában Erdélyben (2.rész)

    Szent László csapata folytatta az útját, a következő állomás Homoródkarácsonyfalva volt. Itt megnézték az unitárius templomot, amelynek északi falát Szent László kerlési csatáját ábrázoló freskó díszíti. Az első jelenete a ritkán ábrázolt “kihallgatás”. Itt a trónon ülő szent király előtt egy fél térdre ereszkedő bajuszos alak látható. Közvetlenül mellette egy Váradot szimbolizáló stilizált épület kapujában áll az áldásra emelt kezű püspök. A csatajelenet két részre oszlik. Szent László a forgatag közepén, amint bárdjával lesújt az egyik lova nyakát átölelő kunra. Az 1853-ban készített új ablak megsemmisítette az üldözési jelenet egy részét; Szent László alakja teljesen elveszett, csupán a menekülő kunt átjáró lándzsája látható ma már az ablaktól keletre eső felületen. A visszafelé nyilazó kun és az elrabolt lány alakja teljes épségében maradt fenn. A birkózási jelenetben Szent László viselete megváltozik. Vértje helyett vörös színű, bő ujjú, hermelin szegélyű vörös ruhát visel, fejéről is hiányzik a sisak, csak korona látható rajta. A freskó színeinek intenzitása alig változott az évszázadok során, ma is eredeti pompájában tárul elénk.
    Majd a kis csoport ellátogatott Kolozsvárra, ahol megcsodálták a Szent Mihály-templomot, amely Erdély második legnagyobb alapterületű temploma, Kolozsvár főterén, a hajdani Nagypiacon áll. A műemlék templom szentélyében az 1873-ban készült neogótikus főoltár középső fülkéjében Szűz Mária, két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai állnak.
    A tanulmányi út folytatása és megkoronázása Nagyvárad volt. Itt a katolikus székesegyházban található Szent László Egyházművészeti Múzeum kiállítását tekintették meg. A Szent László koponyacsontjának egy darabját őrző herma talán az egyik leghíresebb és legszebb darabja a gyűjteménynek. A Szent László arcképét idéző ereklyetartót 1892-ben készítették. Nem azonos és nem is másolata a Győrben őrzött hermának. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával.
    A nyertes csapat megtekintette a székesegyház előtt látható Szent László lovas szobrát és a közel hozzá található, kisebb méretű Szent László szobrot is. Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobor ugyanis 52 éven át a földben aszfalt-fogságra volt ítélve, egyébként Nagyvárad legrégibb barokk kőszobra.
    Utolsó állomásként a dunaszerdahelyi csoport ellátogatott az újvárosi Szent László plébániatemplomhoz.

-oe-