Az ötödik nap: Élménydús búcsú az erdei iskolától és kirándulás Visegrádra

Elérkezett az erdei iskola utolsó napja, amely a búcsú mellett még számos izgalmas programot tartogatott a Vámbéry Ármin Alapiskola diákjai számára.

A reggelt egy finom közös reggeli indította, majd következett a bőröndök gondos bepakolása. A diákok még egy utolsó pillantást vetettek a Feketevölgy Panzió barátságos környezetére, elbúcsúztak a helyszíntől és az itt megélt felejthetetlen élményektől.

A délelőtt folyamán a csapat útnak indult Visegrádra, ahol az első megálló a bobpálya volt. A csúszás izgalma mindenkit felvidított, így ez a program méltó kezdete volt a napnak.

Ezt követően a diákok a történelmi Királyi Palotához érkeztek, ahol idegenvezető segítségével fedezhették fel a múlt fényűző világát. Az épület grandiózus termei, a középkori királyi élet bemutatása és az izgalmas történetek mindenkit lenyűgöztek. A látogatás során a diákok betekintést nyerhettek abba, hogyan éltek a királyok és udvaroncok, milyen ünnepségeket tartottak, és milyen szokások jellemezték a palota mindennapjait.

A kulturális élmények után következett a Palotaházban elfogyasztott ebéd, ahol mindenki jóízűen falatozott, felkészülve a nap további programjaira. Az utolsó visegrádi program során a diákok a régi mesterségekkel ismerkedhettek meg, ahol a kézműves technikák és hagyományos mesterségek bemutatása révén a múlt kézzel foghatóvá vált számukra.

A délután során a csapat útnak indult vissza Dunaszerdahelyre. Az öt nap eseménydús, élményekkel teli programjai rengeteg tudással, barátságokkal és emlékezetes pillanatokkal gazdagították a diákokat.

Külön hálával tartozunk szüleinknek, akik mindenben támogattak bennünket – legyen szó anyagi segítségről, bátorító szavakról vagy akár egy gondosan előkészített tízórairól, uzsonnáról… . Köszönet illeti az iskola igazgatóságát is, akik végig kísérték az eseményeket, aggódtak az erdei iskola alatt, hogy mi épségben, egészségesen hazaérjünk, akik biztosították számunkra a megfelelő környezetet, és azt a négy kiváló pedagógust, akik tudásukkal, türelmükkel és lelkesedésükkel segítettek minket fejlődni, akik anyakén vigyáztak ránk. Nélkületek ez az út nem lett volna ugyanaz!

"Egy biztos: a történet még nem ért véget. A következő fejezetet már írják – és mi is részesei vagyunk." Mindent köszönünk! Hajrá Vámbéry!

Így lett kerek az utolsó nap!