Március 15-e nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a magyar nemzet bátorságának és szabadságvágyának örök szimbóluma. Ez az a nap, amikor 1848-ban a szavak tettekké váltak, és a nép egy emberként mondta ki: békét, szabadságot és egyetértést akar.

Mit üzen ma nekünk a kokárda?

Az ünnepi megemlékezés középpontjában a kokárda áll, amely többet jelent egy egyszerű dísznél. Ahogy a műsorban elhangzik, a kokárda üzenete sokrétű:

• Összetartozást és közös múltat jelképez.
• Arra emlékeztet, hogy a szabadság felelősség, és a jövőt mi magunk építjük.
• Erőt ad a múltból, hogy bátran kiálljunk az igazunkért.

A nép akarata: A 12 pont

A forradalmi követelések ma is aktuális értékeket hordoznak. A műsor felelevenítette a legfontosabb pontokat, melyekre a gyerekkórus határozott „A nép akarja!” felkiáltással felelt.

Mit kiván a magyar nemzet?

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!

„Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”

Az ünnepség elmaradhatatlan része Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse, amely a „felelgetős” előadásmódban még erőteljesebben hangsúlyozta a közösségi eskütételt. A műsort a közös éneklés – köztük a Kossuth Lajos azt üzente kezdetű népdal – és a Himnusz méltóságteljes hangjai tették teljessé.

Március 15. arra tanít minket, hogy a hűség, a kitartás és az összefogás formálja igazán a közösséget. A szabadság nemcsak történelmi emlék, hanem mindennapi felelősségünk is: vigyázni arra, ami a miénk – a hazánkra.