A magyar költészet napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük, ami már a határon túli országok magyarlakta területein is a magyar költészet és irodalom ünnepnapjává vált. Ezen a napon született József Attila, aki rövid életének ellenére is a magyar költészet egyik legjelentősebb alakjává vált. Természetesen nemcsak rá, hanem a költészetre, a versekre, a lírára is emlékezünk ezen a napon. . A pedagógusaink a helyzethez alkalmazkodva igyekeztek kreatív megoldásokkal beemelni a tanórák rendjébe, és hangsúlyozni a magyar költészet napjáról szóló megemlékezésnek a fontosságát.

A magyar órák keretén belül tanulóink megtekinthették a magyar költőkről készült képeket, puzzle formájában ők maguk is kirakhatták a költők portréit, beszélgettek a költészet napjáról, megismerték egy-egy jeles költőnk életét, meghallgatták többek között a versek zenés és előadói feldolgozását, majd néhány tanuló felolvasta kedvenc versét vagy saját költeményét, mellyel nagy örömet okoztak nekünk. Annyi lelkes kis szavalónk volt, hogy jópár kisfilmet is össze tudtunk állítani belőle.

Alsó tagozatos módszertani csoport

Húsvéti ünnepek közeledtével újra tojásfa díszíti iskolánk udvarát, melyet a gyerekek által készített alkotásokkal tettünk teljesé.
Régi hagyomány a fák és bokrok festett tojásokkal való díszítése, mely húsvéti tojásfa néven vált ismertté. A tojás a világ minden táján az új élet egyik ősi szimbóluma, a fa pedig maga az életfa jelképe, mely utal az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. Az életfa hitvilágát a magyar népmesék is őrzik: az út, amelyen a mesehős az égbe, vagy az alvilágba jut.

A mi „Vámbérys” tojásfánk legyen jelképe annak az új útnak, ahol diákjaink lépésről lépésre, ágról ágra elérik kitűzött céljaikat.

Horváth Tamás

Alapinformációk az 1. évfolyamba történő beiratkozással kapcsolatban

a 2022/2023-as iskolai évre

Tisztelt Szülők!

A 245/2008-as iskolai törvény 20. paragrafusának 2. bekezdése alapján az adott év augusztus végéig 6. életévét betöltő gyermek törvényes képviselője köteles iskolába íratni gyermekét.

Iskolánk a következő iskolai évben az épület kapacitásának megfelelően 3 osztályt tud nyitni, a felvétel során előnyt élveznek az állandó lakhelyük alapján a vonzáskörzetünkbe tartozó gyermekek (10/2014-es városi rendelet és annak 27/2021-es kiegészítése értelmében).

Intézményünkbe a beiratkozás a következő feltételek alapján valósul meg:

1. helyszín – Vámbéry Ármin Alapiskola olvasóterme, Hviezdoslav utca 2094/2, Dunaszerdahely,

2. időpont – Dunaszerdahely 2/2016-os városi rendelete alapján 2022.április 20-tól 2022.április 28-ig, reggel 7.30-tól délután 16.30-ig, szombaton 8.00-12.00 között,

3. a beiratkozáson a szülők és gyermekük vesznek részt, a szülő köteles bemutatni személyi igazolványát és gyermekének születési bizonyítványát (másolatot készítünk róla) és szükség szerint egyéb egészségi állapotát igazoló dokumentumot,

4. ha bírósági döntés alapján a gyermeki felügyelet meg van határozva, ebben az esetben ezt a dokumentumot is be kell mutatni,

5. azon gyermekeknek, akiknek a 2021/2022-es iskolai évben engedélyezett halasztásuk volt, újra be kell iratkozni,

6. ha a 6. életévét betöltött gyermek nem iskolaérett, az óvoda igazgatója határoz az óvodai képzés folytatásáról az adott nevelési tanácsadó- és megelőzési intézmény, valamint a gyermekorvos engedélye alapján a szülő/szülők beleegyezésével,

7. iskolánk jelentkezési lapja ezen a linken elérhető, melyet kérnénk kitöltve, aláírva elhozni a beiratkozáskor,

8. a jelentkezési lapot iskolánkban is lesz lehetőség kitölteni pedagógusaink segítségével (aki nem hozza kitöltve),

9. intézményünkbe való belépéskor kérjük az alapvető és érvényben lévő higiéniai intézkedések betartását!

2022.március 30.                                                       PaedDr. Masszi János, igazgató

Mellékletek:

Nyilatkozat 1

Nyilatkozat 2

A XXII.Vámbéry Ármin Földrajzverseny országos döntőjére a Vámbéry Polgári Társulás és a Katedra Polgári Társulás közös szervezésében 2022. március 25-én került sor Dunaszerdahelyen.
A döntőre meghívót kapott 10 legjobb csapat között volt alapiskolánk „VÁM3ÉRY DERVISEI“-re keresztelt triója is. A megmérettetésre a Csallóközi Múzeum épületében került sor. A verseny kérdései közt, hasonlóan a levelezős forduló témáihoz Vámbéry Ármin részletes önéletrajza és munkássága, Irán és Kárpátalja földrajza, valamint a Keleti életképek című Vámbéry mű érintett fejezetei szerepeltek. Mindemellett pontos és átfogó térképismeretre is szüksége volt a versenyzőknek. A döntő öt fordulóból állt. A földrajzverseny ünnepélyes kiértékelésére délután, a híres orientalista utazó, Vámbéry Ármin mellszobrának megkoszorúzása után került sor.
Nagy örömünkre szorgalmas diákjaink az országos megmérettetésben a 2. helyen végeztek.
Szívből gratulálunk Bosnyák Dórának (7.C), Molnár Virágnak (7.C), és Gocony Péternek (7.C). További sikereket kívánunk.

A csapatok a feladatok kiosztását várják.

VÁM3ÉRY DERVISEI, Bosnyák Dóra, Molnár Virág, Gocony Péter

A földrajzverseny szervezői és meghívott vendégek

Köszöntőt mond Vásáry István, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

VÁM3ÉRY DERVISEI és  felkészítő tanáruk,

valamint Domonkos Tímea, iskolánk igazgatóhelyettese

Kitanovics Beáta

A Kecskeméti Katona József Múzeum rajzversenyének különdíjasai: Dudás Kiara Kamilla és Kiss Zoja. Szívből gratulálunk!

Mészáros Tünde

Iskolánkban már több éve március 14-én a matematikát népszerűsítjük. A nemzetközi π-nap mintájára iskolánk nyolcadik évfolyamos tanulói idén is interaktív matematika órán vettek részt és ismerkedtek a π matematikai felhasználásával. A nyolcadikos tananyagot is sikerült jól időzíteni, hiszen a körrel, annak kerületével és területével is most fogunk foglalkozni. A tanulók kooperatív módszerek segítségével megtapasztalták a pontos és kevésbé pontos mérés következményeit. Próbálták bebizonyítani, hogy a kör kerülete és átmérője közti arány megközelíti a π=3,14. Több tanuló készített a π értékéről, felhasználásáról plakátot, interaktív bemutatót. Amíg számoltak, feladatokat oldottak meghallgatták a pí szám ihlette zongorajátékot. A pedagógusok πzzával és πtével kedveskedtek a gyerekeknek.

Fekete Lívia

Makács Rebeka

"Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn."
(Széchenyi István)

Fontos az emlékezés, a főhajtás a nemzet nagy hősei előtt, hiszen hatalmas pillanat volt, a nemzet nagy pillanata. Minden lélek egybefonódott, minden magyar szív egyszerre dobbant. Nemzetünk ezen a napon megtalálta önmagát, sok évszázadnyi elnyomás után. Az 1848/1949-es forradalomról és szabadságharcról idén is, a megszokottnál szerényebb körülmények között, a járványügyi előírásokat betartva emlékezünk meg. Az ünnepi műsort az alábbi videó helyettesíti, amelyért köszönet és hála illeti iskolánk alsó tagozatos tanulóit, pedagógusait. Fogadják kérem sok szeretettel!

„A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is,
amely lehet, s lesz.”
(Kossuth Lajos)

az alsótagozatos módszertani csoport

 Tisztelet a bátraknak!

Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!
Magyarnak lenni: nagy s szent akarat,
Mely itt reszket a Kárpátok alatt:
Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva:
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva;
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva ősök honszerelmét,
Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön-örökre!

A  történelmi nap eseményei

1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak mielőbbi cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két addigi pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.

Petőfi és mintegy tíz társa ezt követően a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.

Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot.

A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

Az 1848. március 15-i forradalom pesti helyszínei: 1. Pilvax kávéház, 2. Orvosi egyetem, 3. Jogi és Bölcsészkar épülete, 4. Landerer nyomdája, 5. Magyar Nemzeti Múzeum, 6. Városháza, 7. Nemzeti Színház (Pest-Buda-Óbuda 1837-es áttekintő térképe,

Forrás: mapire.eu)

Patai József