Március 15-e nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a magyar nemzet bátorságának és szabadságvágyának örök szimbóluma. Ez az a nap, amikor 1848-ban a szavak tettekké váltak, és a nép egy emberként mondta ki: békét, szabadságot és egyetértést akar.
Mit üzen ma nekünk a kokárda?
Az ünnepi megemlékezés középpontjában a kokárda áll, amely többet jelent egy egyszerű dísznél. Ahogy a műsorban elhangzik, a kokárda üzenete sokrétű:
- Összetartozást és közös múltat jelképez.
- Arra emlékeztet, hogy a szabadság felelősség, és a jövőt mi magunk építjük.
- Erőt ad a múltból, hogy bátran kiálljunk az igazunkért.
A nép akarata: A 12 pont
A forradalmi követelések ma is aktuális értékeket hordoznak. A műsor felelevenítette a legfontosabb pontokat, melyekre a gyerekkórus határozott „A nép akarja!” felkiáltással felelt.
Mit kiván a magyar nemzet?
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
- Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
- Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
- Évenkinti országgyülést Pesten.
- Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
- Nemzeti őrsereg.
- Közös teherviselés.
- Urbéri viszonyok megszüntetése.
- Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
- Nemzeti Bank.
- A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
- A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
- Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
„Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”
Az ünnepség elmaradhatatlan része Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse, amely a „felelgetős” előadásmódban még erőteljesebben hangsúlyozta a közösségi eskütételt. A műsort a közös éneklés – köztük a Kossuth Lajos azt üzente kezdetű népdal – és a Himnusz méltóságteljes hangjai tették teljessé.
Március 15. arra tanít minket, hogy a hűség, a kitartás és az összefogás formálja igazán a közösséget. A szabadság nemcsak történelmi emlék, hanem mindennapi felelősségünk is: vigyázni arra, ami a miénk – a hazánkra.
