„Az iskola nem zár le semmit, csak egy ajtót csuk be halkan mögötted, hogy kinyíljon egy másik – egy újabb, tágasabb, ahol már önállóbb vagy, bátrabb, okosabb. A múlt emlékké válik, a jelen ajándék, a jövő pedig lehetőség. “ /Fekete István/
2025. június 25-én búcsúzásra, ünneplésre nyíltak ki a Vámbéry Ármin Alapiskola kapui. A kilencedikes tanulók emlékeztek, elbúcsúztak iskolánktól, tanáraiktól, diáktársaiktól. A ballagási ünnepséget Bindics Léna, 8.C osztályos tanuló Kiss Kálmán: Szonett ballagóknak című versével nyitotta meg. Iskolánk tanulói nevében Miklós András, 8.A osztályos tanuló búcsúzott a kilencedikesektől. A ballagó diákok nevében Szabó Rea mondta el gondolatait, a búcsú szavait, és háláját, köszönetét fejezte ki. Iskolánk igazgatója, Masszi János ünnepi beszéde után átadta a Vámbéry-díjat, melyet ebben az évben Szabó Rea, Nagy Lilla és Rajkovics Lia kapott meg. Az elismerést mindhárman kitartó, eredményes munkájukért, szorgalmukért, példás magaviseletükért érdemelték ki. A ballagási ünnepséget Vámbéry Ármin szobrának megkoszorúzásával zártuk. Búcsúzó diákjainknak kívánjuk, hogy az új kihívások között is állják meg méltósággal helyüket, és váljanak boldog, elégedett felnőttekké!
Dunaszerdahely Város Önkormányzata minden tanév végén kitünteti azokat a tanulókat, akik kitűnő tanulmányi eredményeik mellett kimagasló sikereket érnek el tantárgyi, művészeti és sportversenyeken, különösen hasznos, aktív tagjai az iskolai közösségnek, sokoldalúak és tehetségesek.
Ebben a tanévben iskolánk hét tanulója vehette át az oklevelet városunk elöljáróitól: Masszi Natália 8.A Zsákovics Dorka Júlia 8.B Varga Zoltán 8.C Szabó Dávid 8.D Sebő Flóra 9.A Kubik Simon 9.B Oláh Rozália 9.C
Mindnyájuknak gratulálunk és további sok sikert kívánunk!
Űrutazás, barátság és kreativitás – különleges találkozó a Vámbéry és a speciális alapiskola diákjai között
Június 20-án különleges élményben volt része a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola negyedik évfolyamának. A tanulók a szlovák nyelvű speciális alapiskola vendégei voltak, egy délelőttre.
A napot egy lebilincselő előadás nyitotta a világűr titkairól, melyet Molnár Iván, amatőr csillagász tartott. Az interaktív prezentáció nemcsak a bolygókról, csillagokról és galaxisokról szólt, hanem az álmokról és kíváncsiságról is, amit az űr felfedezése kelt a gyerekekben.
Ezután a kreativitásé volt a főszerep: a diákok közös kézműves foglalkozásokon vettek részt, ahol saját űrhajókat készítettek.
A nap során betekintést nyertek a vendéglátó iskola oktató-nevelő munkájába is, amely lehetőséget adott az elfogadás, megértés és együttműködés értékeinek mélyebb megélésére.
A közös programról készült fotók önmagukért beszélnek: mosolyok, kíváncsiság és valódi élmények tükröződnek rajtuk. Egy nap, amely nem csupán egy látogatás volt, hanem egy lépés egy elfogadóbb, nyitottabb jövő felé.
Varázslatos délelőtt a Vámbéry Ármin Alapiskolában – Élménydús találkozás a speciális alapiskola és a vámbérys diákok között
2025. június 23-án a Vámbéry Ármin Alapiskola 6. C és 7.B osztályainak lelkes tanulói várakozással tekintettek a dunaszerdahelyi speciális alapiskola diákjaira, pedagógusaira és alkalmazottjaira. A program egy igazi kalandos utazás volt: a fiatalok saját kezükkel élhették át a játék örömét, legyen szó finoman kidolgozott hajfonásról, színes kőfestésről és kifestőzésről, vagy akár lebilincselő buborékfújásról, csillámtetoválásról és lufizásról. A célbadobás és az egyszerű akadálypálya leküzdése fokozta a csapatmunkára épülő hangulatot, miközben a tornateremben fitt labdák segítségével a mozgás örömével ismerkedhettek meg a diákok. Relax sarok biztosította a pihenést, míg zsákbamacska, ajándékok és frissítők gondoskodtak az energiák feltöltődéséről.
Ez a nap nem csupán játékról és kézműveskedésről szólt, hanem az összetartozás, a befogadás és a közös élmények megerősítésének ünnepe volt. A résztvevők mosolyai és lelkes arckifejezései egyértelműen mutatták, hogy az együtt töltött órákban rejlő közösségi élmény mindennél értékesebb. Egy ilyen rendezvény utat mutat a jövő generációjának, akik már most megtapasztalják a kölcsönös megértés és az összhang csodáját.
A Vámbéry Ármin Alapiskolában átélt délelőtt újabb bizonyítéka annak, hogy az iskolai oktatásnak és nevelésnek nem csupán az elméleti ismeretek átadása a célja, hanem az életre szóló élmények, a kreativitás fellendítése és a közösségi értékek ápolása is. A fotók pedig önmagukért beszélnek: a színek harmóniája, a játék öröme és az egymás iránti tisztelet mind ott tükröződött a képeken.
Egy ilyen nap új fejezetet ír az iskolai élet történetében, és felpezsdíti a tanulók mindennapjait – egy olyan élmény, amelyre hosszú ideig majd visszaemlékeznek, és ami talán újabb közös kalandok előhírnöke lesz a jövőben.
Nagy örömmel számolunk be arról, hogy Varga Zoltán, iskolánk 8.C osztályos tanulója a Matematikai Olimpia járási fordulóján 1. helyezést ért el. Zoltán szorgalmának és tehetségének köszönhetően kiemelkedő teljesítményt nyújtott a rangos megmérettetésen. A tanulót Ozorák Erika tanító néni készítette fel a versenyre. Gratulálunk a szép eredményhez, és további sok sikert kívánunk! -oe-
Utolsó esténk fokozott izgalomban telt. Vacsora után kiértékeltük a tisztasági versenyt. A rendrakás, takarítás, ágybevetés, ruhajtogatás nagymesterei fiúk lettek. Édesanyjuk sem hitte volna róluk, hogy milyen példás rendet tartottak a szobáikban. Záróestként minden egyes gyerek valamilyen jutalomban részesült. Esténket zenés bulival zártuk. A hangulat frenetikus volt már a kezdetektől. Menő fiúk és vagány lányok tomboltak a táncparketten. A tüzes és pezsgő társaság a disco után fegyelmezett gyerekké változva pakolta bőröndjeit a másnapi hazaútra. Reggel ugyanilyen összeszedetten ébredtek, csomagoltak és készültek az utazásra. Pontosan terv szerint indultunk Visegrádra. Bobozást sokan először próbálták. Nagyon örültek a lehetőségnek. A fellegvár lépcsőit hamar meghódították. Megcsodáltak mindent, lenyúgözte őket a kilátás, elköltötték még a pénztárcájukban lapuló pénzecskéiket. Ebédünket a Palotaház étteremben fogyasztottuk el. Mindenki jóllakottan kelt fel az asztaltól. Ebéd után kézműves fagylattal koronáztuk be a napot. Hazaindultunk, hogy otthon elmesélhessük élményeinket erről az öt napról. Rengeteg volt. Szebbnél szebbek, izgalmasabbnál izgalmasabbak. Minden nap tartogatott valami újat, valami váratlant, amitől úgy éreztük, hogy ez a tábor tényleg különleges. A legfontosabb, hogy barátságok szövődtek, kalandokat szereztünk, természetet jártunk, sokat játszottunk, beszélgettünk és figyeltünk egymásra. Mindenkiben maradt valami ebből az élményből – egy mosoly, egy kedves szó, egy közös nevetés emléke. Nem volt tévé, semmilyen elektromos kütyü, csak mi egymásnak. Felfedeztük, milyen jó érzés csak úgy együtt lenni, figyelni a madarak hangjára, érezni az erdő illatát, és letekinteni a hegytetőről. Csodálatos volt. Ezek a napok örökre velünk maradnak, mint egy titkos kis kincs, amit csak azok értenek igazán, akik ott voltak velünk.
Melinda, Marika, Andrea, Mónika és a gyerekek : 4.A, 4.C
Éjjeli túránk fergetegesre sikerült. Szentjánosbogarak kísértek minket, táncuk lenyűgöző volt. Gyáva nyulacskák is voltak köztünk, de többen eltitkoltuk. Igazi börzsönyi hiúzokként vettük birtokba a valamikori vulkán alját. Egymást segítve és biztatva haladtunk a sziklákon, hidakon és emelkedőkön. Lámpácskáink csodálatos kígyózó szentjánosbogár sereghez hasonlítottak. Felejthetetlen élmény volt. Ma délelőtt Zoli bácsi csapatversenyre hívta a gyerekeket. Küzdöttek egymásért és győzött a csapatszellem. Mindenki beletette, amit a legjobban tudott: logikát, ügyességet, kreativitást, gyorsaságot, pontosságot. Így kell ezt csinálni! Íjászkodás is része volt a programnak, nagy örömére minden gyereknek. Megérdemelten vették át jutalmukat. Ebéd után végre megmártózhattak a medencében. Kifürödték magukat, pancsoltak és visítottak a boldogságtól. Ez a nap is csodálatos volt. Köszönjük Börzsöny!
Harmadik napunk délelőttjén a kemencei erdei vonat hangos füttyel fékelt le a panziónknál. Nagyokat szippantottunk a friss hegyi levegőből, meleg nyári fuvallat lobogtatta hajunkat és a vonat pöfögve haladt velünk Kemence felé. Élveztük minden pillanatát. Kemence állomásán kis történelmi előadással kísérve megnéztünk egy igazi veterán mozdonyt. Természetesen aztán bevásároltak, mert már csak így igazi a kirándulás. Vonatfütty hívó szavára ismét felpattantunk a vasparipára és visszazakatoltunk a völgybe. Ebéd után korongozókká váltak a gyerekek. Akik bebizonyították, hogy erőnlét mellett kézügyességben, koncentrációban és kreativitásban sem vallanak szégyent. Gyönyörű alkotások születtek. Ma is finomakat ettek, mindent megesznek, sőt sokkal többet, mint azt elképzelni tudják. Per pillanat még folyik a korongozás. Érződik az izgalom, mert közeleg az éjszakai túra. Csatakiáltásunk: Hold a társunk, csillag az út, éji vándor nem gyáva nyúl. Hogy volt-e köztünk gyáva nyúl, majd holnap elárulom.
Második reggel madárcsicsergéssel indult. Kissé felhős, de kellemes időben vágtunk neki a túránknak. Zoli bácsi vezetésével elindult a gyereksereg. A célunk Holló-kő volt, ami, mint később megtudtuk egy vulkán kráterének része. Mi kis gyerekeink ma Börzsöny hősei lettek. Emelkedőt, hegyet, völgyet hódítottak meg sorra. Küzdelmes háromórás út után értünk fel a Börzsöny nyugati gerincének nagyszerű kilátóhelyére. Tizenöt kilométeres napi túránk után finom vacsora várt minket. Ki mit tud? vetélkedőnk fergetegesre sikeredett. Hogy mennyi tehetség van köztünk!!! Este retro disco party zárta a napot. Börzsöny hősei a táncparkett tigriseivé és díváivá váltak. Ez is egy tökéletes nap volt.
40 izgatott gyerek indult ma reggel útnak Esztergom felé. Tárlatvezetőnk szavai a messzi régmúltba kalauzolták őket vissza. A kincstári ereklyéket csodálattal szemlélték. Nagyon színvonalas látogatásban volt részünk. Autóbuszunk szálláshelyünk felé vette az irányt. Feketevölgy panzió tárt karokkal fogadta a gyereksereget. Vacsora előtt már birtokba vették az udvart, kacagásuktól zengett a Börzsöny. Este tábortűz koronázta a napot. Sistergett a szalonna, pirult a kolbász és a mályvacukor. Kellően jóllakottan és elfáradva tért mindenki nyugovóra.